Pár nappal ezelőtt bejelentette Orbán Viktor a svájci frankban eladósodott honfitársaink megmentésére vonatkozó tervét, amely alapján a svájci frank hiteleket 180 forintos árfolyamon lehetne visszafizetniük az adósoknak, az e feletti különbözetet és a végtörlesztés díját a banknak kellene állnia.
Én személy szerint örülök ennek az ötletnek, de ennek a bejegyzésnek mégsem az lenne a célja, hogy kifejtsem, hogy szerintem miért korrekt ez a veszteségmegosztás. Inkább arra szeretnék egy másik szempontból is rávilágítani, hogy abban az esetben, ha megszavazzák, akkor milyen módon tudnak ezzel a törvénnyel a legtöbben élni.
Az első és legegyszerűbb csoportba azok tartoznak, akiknek van annyi megtakarított pénzük, hogy a kedvezőbb árfolyamon visszafizessék a hitelüket. Én ide sorolnám még azokat is, akik rokonoktól, jó baráttól kölcsön tudnak kérni annyit, hogy a hitelüket visszafizessék.
A másik nagyobb csoport, akik vagy a svájci frank hitel egy részét, vagy az egészet ki tudják váltani forinthitelre. Ez a csoport a jelenlegi tőketartozásának egy jelentős részétől szabadulhat meg így.
A harmadik csoport azokból áll, akik az előző két kategóriából kimaradnak. A kormányt most sokan bírálják, hogy pont azokon nem segít ezzel a törvénnyel, akik a leginkább rászorulnának. Akiknek a hitele már bedőlt, vagy a bedőlés határán van, mivel nem tudták fizetni, azok általában már BAR-listára is kerültek, így nekik nem járható a hitelkiváltás.
Az ő esetükben is hasznos lehet ez a kedvezményes végtörlesztési lehetőség, abban az esetben, ha keresnek egy vevőt a lakásukra és a vételárból fizetik vissza a hitelt. Ebben az esetben ugyanis jóval több pénz marad a zsebükben, mintha a bank a magasabb CHF árfolyamot alapul véve árverezné az ingatlant. Egy példát alapul véve:
Ha valakinek a svájci frankban nyilvántartott hitele a jelenlegi árfolyamon átszámítva 10 millió forintos tőketartozást tesz ki, akkor a kedvezményes 180 forintot véve alapul csak kb. 7,8 millió forintot kell visszafizetnie, azaz több, mint 2 millió forinttal több marad neki az ingatlan értékesítése után. Emellett köztudott, hogy egy árverésen jóval a piaci ár alatt szoktak gazdát cserélni az ingatlanok, tehát az ő esetükben ez is amellett szól, hogy ha teheti, akkor inkább saját maga értékesítse ingatlanát.
Mindezek alapján úgy gondolom, hogy a rengeteg devizahiteles számára ez valóban egy rendkívül hasznos és kedvező lehetőség lesz arra, hogy megkönnyebbüljön a megnövekedett törlesztőrészletek szorításától.